Szerző
Szabolcska Mihály

Szabolcska Mihály

református lelkész és költő

1861. szeptember 30. — 1930. október 31.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 556 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2023. június 28.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Szabolcska Mihály

Jézus

Úgy áll még előttem
Tiszta szent képe,
Ahogy édes anyám
Szívembe véste:
A sírók, szenvedők,
Gyöngék pártfogója,
Mennyei szeretet
Sugárzik le róla
- Úgy int a jóra.

Született szegényen,
Közénk valónak.
Szeretett, szenvedett,
Példát adónak.
Az egész életét
Másnak osztogatta,
De a keresztfáját
Maga vonszolgatta
- Meghalni rajta.

Hanem a halállal
Még se lett vége,
Keresztje kivirult
S híd lett az égbe.
Oda szállt, onnan jár
Ma is e világba,
Hol annyi a szegény,
Az özvegy az árva,
Ki őtet várja.

Onnan száll ma is le
Földi szívekre:
Megváltó, megáldó
Szent szeretetje.
...én rám is, Istenem!
Oh mennyiszer szállt rám,
Kivált így, ünnepi
Zsolozsmáink szárnyán,
- Karácsony táján!

Rám lelsz-e most, én rám.
Édes Megváltóm?
Elkerültem messze
A régi háztól.
Oh mindegy nekem, ha
Rám nem is találnál,
Csak hagyd ott az áldást,
A mit nekem szántál:
- Annál a háznál!

Szabolcska Mihály aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!