Szerző

Zsolt Béla

író, költő, újságíró és politikus

1895. január 8. — 1949. február 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 77 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2024. január 5.

Megosztás

Címkék

Zsolt Béla

Ki mondja meg?

Lelkem mindennap új nyomorra ébred,
Álmomban száz valóság fosztogat:
Ki mondja meg, mitől vagyok szegényebb?

A testem hajtom, mint a rossz lovat,
S mindennap rosszabb legelő az élet
És egyre súlyosabb lesz a fogat.

Ki mondja meg, mi veszett el, ki ment el
Mi volt a kincs, ki volt a társ, a nő?
Ami maradt, csak csorba lim-lom: nem kell.

Időtlen multból ősöm lép elő,
Fából tüzet varázsolt és a redves
Rostok közül kigyúlt az új erő.

Szívemet én is dörzsöltem szívekhez,
De tűz nem ébredt: új csóvák helyén
Lanyhán ketyeg a sercegő, ijedt nesz.

A tűz, a tűz mit elvesztettem én!
Új lángokat csiholni nem tudok,
De már tudom, hogy mért vagyok szegény.

Ki mondja meg, kinél van a titok,
Kinél van ősöm hősi hagyatéka:
Ki az, ki egyszer gyújtogatni fog,

Világokat felgyújtó, új planéta?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!