Gyallay-Pap Sándor

Krisztus-kereszt az Ószeren

Rongyolt cipők, feslett nyakkendők,
avult, kihevert lepedők,
nadrágtartó, kesztyű s egyéb színes lom -
s a borvirágos Kofa így kiabál:
a sok selyemszép portékát olcsón adom!

Csaló csillogás vakítja a szemet a boltba',
az olcsójános-élet az igazi
árut itt, az Ószeren tékozlón szórja.

Száz lej egy zsakett-nadrág,
benne a csík selymes,
mint csillagfényen a gyöngyvirág.

Hatvan lej egy ezüstóra,
a világítómánus a számlapot vidáman rója.

Kikiabált, lángos száján
s a rongyhalom felé hajlott vállán
beugrató szólamok rókalepkéje röpköd:
- ne habozzon, drága naccsága,
csak harminc lej ez a vadonatúj bőrönd.

Egy pirospántlikás kalitkában
még egy sárga kanárit is árul,
míg száján sürög-forog a szó,
a szél kacéran borzolja szoknyáját hátul.

Körötte a városi zűrzavarban alélt fákon
s a sok vöröscsíkos kenderzsákon,
szemetet seperve, nyargal a szél.
- Jaj, mi történt? A Kofa szíve nagyot szúr,
s kövült ajka többé nem beszél.

Döbbent száján a remegős csend
félelem-szakállat ereszt:
dadogva sem meri kimondani,
hogy a cipők között van egy eladó
Krisztus-kereszt.