Mint egykor ősöm, Lantos Sebestyén: - - U - - - - U - - Hazám zegezugát úgy járom én; U - U U U - - - U - Csak azt zengem, mi lelkemből fakad, U - - - U - - - U - Víg és bús nóta egyformán akad. - - - - U - - - U U Ma ismét olvastam itt verseket, U - - - - U - - U - Hölgyeknek is - amit csak lehetett (!), - - U U U - - U U - - jutalmat én - anyagit - sose várok, U - U - U U - U U - - Boldog vagyok, hogyha köztetek járok. - - U - - U - U - - U - A költőnek legnagyobb diadal, U - - - - U - UU - Ha rokonérzésre talál a dal: U U U - - U U - U - Szép hölgyek! csókoljatok homlokon, - - - - - U - - U U A férfiak meg: - ahol gondolom. U - U- U U - - U U
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
11
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| | |
|
|