P. Jánossy Béla Emberek, bútorok című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Él, él az ember, küszködik,
-   -  U  -  -    -   U U  
Ezer gond- s bajba ütközik.
U -   -       -  U -  U -   
Fárad, tesz, használ, sokszor alkot,
 - -    -     -   -    -   U  -  U  
Átküzd sok meddő hosszú harcot.
-  -    -   -  -  -   -  -  -   
De ha vénül, ereje fogytán,
 U  U  - U   U U U  -   -   
S a munka terhétől lerogyván,
  U  -  U  -  - -   U -   -   
Futásra nem jó, csak menésre,
 U -  U  -   -    -   U -  U  
Harcra nem jó, csak pihenésre,
 -   U  -   -    -   U U -  U  
S ha szellemének isteni
   U   -  U - U  -  U U 
Lángja langy már hevíteni:
 -   U  -     -   U - U U 
Elfelednek mindent felőle,
-  U -  -   -  -    U - U  
S értéktelen roncs lesz belőle...
  -  -  U -   -     -    U - U    

 
Áll a bútor, holt fadarab,
-   U  - -    -    U U -   
Kopni később vagy hamarabb,
 -  U  - -    -    U U -    
Ha nyitják, nyílik, mozdul ha tolják,
 U   -  -     - -    -  -   U  -  -   
Mit, mennyit ér, nem tudakolják.
 -    -   U  -    -   U U -  -   
De ha kikezdte az idő,
 U  U  U -   U U  U -  
S a múló divatból kinő,
  U  - -  U -  -   U -  
Kopottas fáján erezetnek
 U -  -   - -  U U -  -  
Szúrágta ösvények vezetnek,
  - -  U -  -  -   U -  -   
Ha széle csorba, lába lóg,
 U   - U   -  U   - U  -   
S darabjai tűzbevalók:
   U -  UU  -  U U -  
Elhisznek szépet, jót felőle,
-  -   -    - -    -   U - U  
S értékes antik lesz belőle.
  -  - U  -  -   -    U - U 
A

A

B

B

C

C

D

D

E

E

F

F

 8

8

9

9

9

9

9

9

8

8

9

9

A

A

B

B

C

C

D

D

E

E

F

F

 8

8

10

9

8

8

9

9

8

8

9

9



















Alliteráció









Alliteráció