Fényes bálon, farsang volt épen,
- - - - - - - - -
Csodáltam meg először őt,
U - - U U - U -
Gyönyörködtem táncban, zenében
U - - - - - U - U
Ugy mint sok évvel ezelőtt.
- - U - U U U -
Virágillat, pirosló arcok
U - - - U - - - U
Illattól terhelt bálterem
- - - - - - U U
Ábrándszőlte csalóka álmok
- - - U U - U - -
Te műved, édes szerelem.
U - U - - U U U
Talán épen a boszton járta...
U - - U U - - - U
Nem lankadott soká a kedv,
- - U - U - U -
Repült, repült a lenge párta
U - U - U - U - U
— A "Hogy volt!" a legkedvesebb. —
U - - U - - U -
S-az utolsó ki egyre járta
U U - - U - U - U
S párjához simult édesen,
- - - U - - U U
Ő volt, ez a szögfürtü leányka,
- - U U - - U U- U
Akiről most zeng énekem.
U U - - - - U U
S aztán tavasz lett. lllatárral
- - U - - U - -
Telik el zöld mező, liget,
U U - - U - U -
Vig pacsirta az égre szárnyal,
- U - U U - U - -
Hűs lomb hivólag integet.
- - U - U - U -
Méhzümmögés virágos réten
- - U - U - - - -
Forró szerelemről regél,
- - U U - - U -
A dal, a lomb barátom nékem,
U U U - U - - - -
Lelkem körükben újra él.
- - U - U - U -
Talán épen május havában
U - - - - - U - -
Volt. Merengtem madár dalán,
- U - - U - U -
Csalogány csattogott javában
U U - - U - U - U
A letűnő nap alkonyán
U U - - U - U -
Elhallgatott a dal, a csendet
- - U - U U U - -
Csattanó csók zavarta meg.
- U - - U - U U
Egy volt csupán... Soká esenget
- - U - U - U - U
Érte az ifju, ugy lehet
- U U - U - U U
Megjött a nyár. Dalló madárka
- - U - - - U - U
Zengte örömét, bánatát.
- U U U - - U -
Virágos rét oly puszta árva,
U - - - - - U - U
Fülmiledal vigaszt nem ád:
- U U - U - U -
Hisz nincs itt a szögfürtű lányka,
- - - U - - - - U
Várta őt a csalit, berek.
- U - U U - U U
A zöld falomb is egyre várta
U - U - U - U - U
És — suttogtak az emberek.
- - - U U - U U
Őszre fordult a nagy természet,
- U - - U - - - -
Falomb hullatta levelét.
U - - - U U U -
Üres lett a dallal telt fészek,
U - - U - - - - -
Virág elhalt, tarolt a rét.
U - - - U - U -
Egy ifjú párt láttam merengve,
U - - - - - U - U
A nő az ifjú leányka volt:
U - U - - U- U -
Más neje lett... Sors kénye-kedve
- U U - - - U - U
Szivéből mindent elrabolt.
U - - - - - U -
Itt van a tél. Fehér lepellel
- U U - U - U - -
Borítva a zörgő haraszt,
U - U U - - U -
A csend a mély álommal ér fel...
U - U - - - U - -
De a tavasz lombot fakaszt.
U U U - - - U -
Édes álom valóra válván.
- U - - U - U - -
Lesz dal, virág, lombdús berek,
- - U - - - U -
CCak te maradsz mondhatlan árván,
- U U - - - U - -
A lány "egy" csókot nem feled.
U - - - - - U U
Csak te maradsz mondhatlan árva,
- U U - - - U - U
Fényes bál rád hiába vár.
- - - - U- U -
Az az egy tánc szivedbe zárva,
U U - - U - U - U
A bálterem sötét, sivár.
U - U - U - U -
Ne hallgasd te a fülmilének
U - - U U - U - -
Csattogását est hajnalán,
- U - - - - U -
Hisz neked csak kínt nyújt ez ének:
- U - - - - U - -
Volt egyszer egy szögfürtü lány.
- - U - - - U -
| A
B
A
C
D
E
D
E
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
C
A
D
A
D
| 9
8
9
12
9
8
10
8
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 8
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
B
C
D
C
C
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
C
A
D
A
D
| 9
8
9
8
9
8
9
10
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 9
8
9
8
9
9
9
8
| | A
B
A
B
C
A
C
A
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
B
C
B
C
D
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|