Kis János A gyermek és a diófa című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Egy gyermek, ki diót enni
-     -  -    U  U-  -  U 
Felette igen szerete,
 U -  U U -    U U U  
Fára szert akarván tenni
 - U   -   U -  -   -  U 
Kertjébe diót ültete.
 -   - U  U-  -  U U 
Az atya mosolyog rája
U  U  U  U U  -   - U 
S igy szól nyájasan hozzája:
  -     -    - U -   -  - U  
Diófát akarsz nevelni?
 U- -  U -     U -  U  
Fiam, e célra későn jutsz,
 UU   U  -  U  - -   -     
Ha türni s várakozni tudsz,
 U  -  -    - U -  U  -     
Csupán ugy fog kedved telni.
  U -  -    -   -  -   -  U  
Mert csak esztendők multával
 -     U  -   -  -   -  - U 
Élhetsz ezen fa hasznával.
-  -    U -   U  -   - -   
Pista, ki ezt nem gondolta,
 -  U   U -    -   -  -  U 
Elébb elkedvetlenedett,
U -   -  -  -  U U -    
De a dolgot megfontolta
 U U  -  -   -  -  -  U 
S utóbb ekép elmélkedett:
  U -   U -  -  -  U -    
Restté hosszas várás nem tesz,
 -   -  -   -   - -   -   -    
Nem bánom meg a szorgalmat:
 -   - -   U  U   -  -  -   
Bár vén korban nyerjek jutalmat,
 -   -   -  -    -  -   U -  U  
Akkor ez még édesebb lesz.
-  U  -   -  - U -    U   
A

B

A

B

C

C

A

D

E

A

C

C

F

B

F

B

B

G

G

B

 8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

9

8



























Alliteráció



Alliteráció