Szerző

Benőfy Soma

katolikus esperes-plébános, népdalgyűjtő, költő és író

1821. — 1887. október 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 288 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. július 3.

Megosztás

Címkék

Benőfy Soma

Religio

Éj, a legsötétebb éj vala,
Fáklya nékül járt az ész maga;
S mert gyakorta bűnbe sülyedett,
Sírt a gyászos elbukás felett.

Látta Isten mint bolyong az ész
Míg a szörnyü bűnözönbe vész;
Látta, és magas kegyelmivel
Halmozá a föld lakóit el:

Küldte szent fiát világ gyanánt,
A ki fölnyitá az üdvkorányt,
És eloszlott a nagy észhomály,
Mint az éj a nap surágirnál.

S már az ész nem is bolyong vakon,
Nem kell járni kétes útakon,
Itt az égi fáklya! itt lebeg,
Jézus onnan égve hozta meg.

S most az ész a fáklya fényinél,
Fölvidúlva bizton útra kél,
És utjában egyre zeng e szó:
Hála néked szent Religio!!!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!