Sárközi György

Tépett zászlók

Kik nem szolgáltak soha két úrnak,
Zászlóink immár megfakulnak,
Tépettek, foszlottak, lyuggatottak;
Kik máig folt nélkül eljutottak.

Rongy, rongy, rongy minden lengetett kendő,
Minden föltartott zászló esendő,
Minden ember szó dúlthangú lárma,
Minden perc arca csalfa lárva.

Zűrzavarokban, visszás szelekben,
Mit tudod, lobogód merre lebben.
Mit bánod, ha az orkán el is ragadja,
S tárt, üres marokkal maradsz magadra?