Mily mély a seb, nem mondtam én soha.
- - U - - - U - U U
Panasztalan hullt ifjú, drága vérem,
U - U - - - - - U - -
Fonnyadt le testem forró bársonya.
- - U - - - - - U U
Hervadva jártam kísértet-fehéren.
- - U - - - - - U - U
És néha a tükörhöz léptem én:
- - U U U - - - U -
Hogy egy megszánó arcba, szembe lássak.
U - - - - - U - U - -
Szemek riadtak rám, nagy-karikásak.
U - U- - - - U U - U
És szóltam akkor: ó, szegény, szegény...
- - U - U - U - U -
Mi fáj neked? - Fáj, fáj az ifjúság.
U - U - - - U - - -
- Hát ifjú vagy te? Én szegény szegényem.
- - - - U - U - U - -
Számláld a kínod, könnyed, a tusád,
- - U - - - U U U -
Több seb esett rajtad, mint bármi vénen.
- U U - - - - - U - -
Hogy lelkedben zokog még annyi vágy?
- - - - U - - - U -
Haló rózsában legbujább az illat,
U - - - - - U - U - -
Legizzóbb fényű a lefutó csillag.
U - - - - U U U - - -
Hullócsillag vagy, hamvadó virág...
- - - - - - U - U -
| A
B
A
B
C
D
D
C
| 10
11
10
11
10
11
11
10
| | A
B
A
B
C
D
D
C
| 10
11
10
11
10
11
11
10
| | | |
| Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|