Lidércnyomás
Álmodtam ezt. Én egy sötét sarokban
láztól pihegve, csendesen,
szemem lehúnyva haldokoltam.
Rózsás tivornya volt. Csengett a víg dal,
és az én első kedvesem
találkozott a másodikkal.
Némák, fehérek voltak és meredtek,
vadul szorítottak kezet,
egymásba villant a szemük, s nevettek.
És haldokolva én is felnevettem
síró kacajjal, csüggeteg,
de erre elröpült a lelkem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!