Szerző
Fülöp Áron

Fülöp Áron

költő

1861. március 15. — 1920. október 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 389 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 20.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Fülöp Áron

A tyúkfiak

Büszkén kanyarga széditő magasban
A bérc szülötte, a királyi sas;
Majd a felhőkbe rejté termetét, majd
A földre szálla játszi könnyüséggel.
Bámulva szemlélték a tyúkfiak
Ormáról a boglyába halmozott
Szemétnek és igy szóltak nagyravágyón:
"Hisz szárnyat nekünk is adott az ég,
Mért ne kisérlenők meg ugy repülni!"
A hol a domb meredek s legmagasb volt,
Onnan próbáltak fölrepülni, de
Erőtlenül a földre hulla mind.
Lábát egyik, nyakát töré a másik
S jajgatva sántikált néhánya el.
A bölcs komondor kezde hahotázni
S a bénákhoz lépdelve ezt morogta:
"Lám, dőre, ki többet mer, mint a mennyit
A természet, hogy merjen, engedé.
A sas repülhet a felhők között is,
A tyúkfi csak kaparjon a szeméten!"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!