Darmay Viktor

Ha válni kell

Ha válni kell, váljunk el,
Úgy mint két idegen,
Kik elébb soha egymást
Nem látták, édesem.

Ne nyújts kezet, - oly forró
Kezem a láz miatt;
Meg találnád égetni
Fehér, kis ujjadat.

Különben ez a válás
Nem is oly nagy dolog,
Egyszerre csak jelentik:
"A kocsis befogott."

Fölállok én s fölállsz te,
S elmondjuk komolyan:
"Isten önnel, kisasszony",
"Isten önnel, uram".

"Örülök, hogy szerencsém..."
"Ah, részemről vala."
"Remélem, látjuk önt majd
Házunknál valaha."

"Na persze, hiszen ő oly
Jó cimborám nekem..."
Egyszóval elbucsúzunk
Egész kedélyesen.

Te csupa nyájasság vagy,
Én csupa köszönet -
S a kín majd szétrepeszti
Szomorú szivemet.