Reményik Sándor Redők egy arcon című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Egy arc: a lélek sötét szántóföldje,
U   -    U  - -   U -    -  - -   U  
Bele barázdák, hosszú árkok törve.
 U U  U -  -    -   - -  -   -  U  

 
Ez itt a szenvedélyek árka,
U  -   U   -  U -  U  -  U 
A józanság nyomukbataposott:
U  - -  -    U -  U U U -     
Lávanyomok, hidegre járva.
 - U  U -    U -  U  -  U 
Ez itt a könnyek száraz, aszott medre,
U  -   U  -   -    - U   U  -    -  U 
Itt zajlottak az égő, sós habok, -
-    -  -  U  U  - -   -   U U    
Ott az öröm járt, virágokat szedve.
-   U  U -   -     U - U -    -  U 
Itt siklottak a játszi, tünde álmok,
-    -  -  U  U  -   U   -  U -  U  
Odébb egy gödör, mély, komor jegyű:
U -   -    U -    -     U -   U  -  
Ott a fájdalom sírásója ásott.
-   U  -  U -   - - - U - -   
Im itt a homlokon egy sziklaút
U  -   U  -  U U  -     -  U-  
Keskeny ösvény két meredek között,
 -  U   -  -    -   U U -   U -   
A gondolat magasba arra jut.
U  -  U -   U -  U -  U  U  
Ez mutatja az örök szomjúságot,
-   U -  U U  U -    -  - - U  
Az rögzité a visszafojtott jajt. -
-   -  U - U  -   U -  -    -      

  
Gond, szenvedélyek, eszme, fájdalom:
 -      -  U -  U   -   U   -  U -    
Jön a halál és elsimítja majd.
 U  U  U -  -  -  U -  U  -   
A

A

 11

11

^ Bokorrím
A

B

A

C

D

C

D

E

B

F

G

F

H

I

 9

10

9

11

10

11

11

10

11

10

10

10

11

10

A

B

 10

10