Egy arc: a lélek sötét szántóföldje,
U - U - - U - - - - U
Bele barázdák, hosszú árkok törve.
U U U - - - - - - - U
Ez itt a szenvedélyek árka,
U - U - U - U - U
A józanság nyomukbataposott:
U - - - U - U U U -
Lávanyomok, hidegre járva.
- U U - U - U - U
Ez itt a könnyek száraz, aszott medre,
U - U - - - U U - - U
Itt zajlottak az égő, sós habok, -
- - - U U - - - U U
Ott az öröm járt, virágokat szedve.
- U U - - U - U - - U
Itt siklottak a játszi, tünde álmok,
- - - U U - U - U - U
Odébb egy gödör, mély, komor jegyű:
U - - U - - U - U -
Ott a fájdalom sírásója ásott.
- U - U - - - - U - -
Im itt a homlokon egy sziklaút
U - U - U U - - U-
Keskeny ösvény két meredek között,
- U - - - U U - U -
A gondolat magasba arra jut.
U - U - U - U - U U
Ez mutatja az örök szomjúságot,
- U - U U U - - - - U
Az rögzité a visszafojtott jajt. -
- - U - U - U - - -
Gond, szenvedélyek, eszme, fájdalom:
- - U - U - U - U -
Jön a halál és elsimítja majd.
U U U - - - U - U -
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
B
A
C
D
C
D
E
B
F
G
F
H
I
| 9
10
9
11
10
11
11
10
11
10
10
10
11
10
| | A
B
| 10
10
| | | |
|
|