Szerző

Balogh Melanie

költőnő

1837. október 29. — 1861. április 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 420 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 8.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Balogh Melanie

Hozzá

Régen láttam tündérszép orcádat,
Rég hallottam beszédes kis szádat!
Mégis mintha csak most fogtam volna
Tarkabarka pillangót veled...
Pajkos lelkem hozzád repül vissza
S átéli az elmúlt perceket!

Ha bokorból hallik a madárdal
Míg enyelgek illatos virággal,
Ha merengek a hold bágyadt fényén
És a szivem gyönyörtől remeg...
Vágyó lelkem hozzád repül vissza
S boldogságát veled osztja meg!

Ha valómat a költészet lángja
Mint hajnalt a napsugár bejárja,
Ha ajkamról lelkesült dalokban
Zeng az érzés, zeng a szeretet...
Égő lelkem hozzád repül vissza,
Szent érzelmét megosztja veled!

Ah de hogyha köny szökik szemembe
És arcomon égetőn pereg le,
Hogyha szívem gyötri a búbánat
S vigasztaló eszmét nem lelek...
Fájó lelkem nem repül el hozzád:
Akkor én csak magam szenvedek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!