Szerző

Zsolt Béla

író, költő, újságíró és politikus

1895. január 8. — 1949. február 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 345 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 8.

Megosztás

Címkék

Zsolt Béla

Emberi üzenet

Hát nem vagyok ősrengeteg,
Világerő, új értelem,
Érzem a véges életet
És az időt, mely végtelen.

A csillagot nem érem el,
A földhöz nem köt száz gyökér.
Amit elérek: hópehely,
És ami köt, bilincs, kötél.

A tölgyfa nem bátyám nekem,
A gyönge pázsit nem hugom,
Én csak az embert szeretem
És vele együtt elbukom.

Én nem vagyok vad sziklafok,
Se tömb, se szél, se fa, se fű,
Ember vagyok, ember vagyok,
Tanácstalan tekintetű.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom