Szerző

Szamolányi Gyula

pénzügyi tanácsos és költő

1879. december 11. — 1932. augusztus 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 249 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 3.

Megosztás

Címkék

Szamolányi Gyula

A darvak

Messze, messze,
Álmok ködébe veszve,
Vonulnak a darvak
Nyugatnak.

Zimankó űzte el sereggel
S most hívja tavaszi meleggel
Szebb, fényesebb haza szigetje,
Ligetje.

Dús nádasa, gazdag ere,
A rétje bő, tava tele,
S a szabadság kéklő egére néznek
A fészkek.

Az elhagyott hon hideg és kopár...
Künn boldogabb a bujdosó madár!
Mégis mély, néma vád szivökbe dobban
Titokban.

Látatlan árnytól fátyolos a tájék,
Nevetlen bútól énekük is fáj még,
Oltatlan vágytól néz szemök merengve
Keletre.

Magyar földön születtek,
Magyar folyókból ittak-ettek.
Lengtek magyar dal ütemére
A légbe.


S álmok mezején, pálmakertben,
Várnak szorongva, szárnyszegetten
Új tavaszára a magyar ugarnak
A darvak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom