Életünk hulló karácsonyfáján - U - - - U - - - - halkan repesnek a lángok. - - U - U U - - Fölöttünk és bennünk hömpölyög U - - - - - - U U a hidegáramú csönd. U U U - U - - Mosson ki, vigyen magával - - U U - U - - fodros hátán mindent, ami volt: - - - - - - U U - esdő várakozások meddőségét, - - - U U - - - - - - kulcsoltkezű, hasztalan imákat. - - U - - U U U - U Hópárnás nagy fenyők alatt - - - - U - U - üljünk le a törpék közé, - - U U - - U - burkolózzunk a hallgatásba - U - - U - U - U s húnyjuk le félig a szemünket. - - U - U U U - U S míg csillagok kezdenek pislákolni, - - U - - U - - - - U töprengjünk az eljövő felől: - - - U - U - U - hogyan kellene megszólalni? U - - U U - - - U S mindent elülről kezdeni? - - U - - - U U
| 10
8
9
7
8
9
11
10
8
8
9
9
11
9
9
8
|
|