Tóth Árpád Esti vizió című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Boldog isten! hát mindig így lesz már most?
 -  U  -  -    -   -  U  -    -    -   -    
Magamat én, szegény, elengedem,
 U U U  -     U -    U -  U -   
S mint züllött küllők rívó tengelyen,
   -    -  -    -  -   - -  -  U  U  
Átfordulnak a régi és a sáros
-  -  -  U  U  - U -  U  - -  
Búbánatok szédülő lelkemen
 - - U -    - U -  -  U -  
Monoton körforgással, újra, újra...
 U U -   -  -  -  U   -  U  -  U    

  
S ülök és bámulok a lenti útra,
  U U  -   - U U  U  -  U -  U 
A kövek alól felszakad az este,
U  U U  U -   -   U U  U  -  U 
A tikkadt tenger... enyhe, renyhe teste
U  -  -    -  U     -   U   -   U  -  U 
Mélyülve nő, s már ablakom bezúzza,
 -  -  U  -     -  -  U -   U -  U  
Vak tócsákat loccsant a szegletekbe,
 -   -  - -   -   -   U   -  U -  U  
S lomhán lapulva árad fellebb-fellebb...
   -  -   U -  U - -   -  -    -  -      

  
S már körülfojtogat és lassan ellep,
   -   U -  -  U U  -   -  U  -  -   
S a süllyedt házak lenti ablakából,
  U  -   -    - -   -  U -  U - -   
Mint halk sellők alanti hablakából,
 -    -    -  -  U -  U  -  U - -   
Dal szól... tán csak egy cseléd énekelget
 -    -      -    U  -     U -  - U -  -  
Pihenő órán, egykedvűn, szokásból,
 U U - - -   -   -  -     U -  -   
De nékem most, szegény, halált izen...
 U  - -   -      U -     U -   U U     

  
S mint fulladó az örvénylő vizen,
   -    -  U - U  -  -   -  U -   
Végiglátom egy ájult pillanatban
 - -  - U  U   - -    -  U -  U 
Az életem... s érzem: most, messze, halkan
U  - U -       -  -    -     -   U   -  -  
Valaki sír... anyus sír, azt hiszem,
 U U U  -     U  -   -   -    U  -   
S tompán tünődöm: mért sírhat? ... miattam?
   -  -   U - -    -    -  -        U-  -   
S oly furcsa, hogy az én szemem is nedves...
  -    -   U   U   U  -    U U  -   -  U     

 
És szólanék: ne sírj, anyuska kedves.
-    - U -    U  -    U  -  U  -  -   
De míg csak egy szót is kimondanék,
 U  -    U  -     -  -   U -  U -   
Már úgy rémlik: igen, valaha, rég,
 -  -    -  U   U -    U U U   -  
Akartam szólni... s elnézek a csendes
U -  -    -  U      -  - U  U   -  -  
Homályba, s ott egy nagy setét kerék
 U -   U    -   -    -    U -   U -  
Forgatja küllőit... oly furcsa, furcsa...
 -  -  U  -  -U     -    -   U   -   U    

  
Monoton körforgással... újra, újra...
 U U -   -  -  -  U     -  U  -  U   
A

B

B

A

B

C

 11

10

10

11

10

11

A

B

B

A

B

B

 11

11

11

11

11

11

A

B

B

A

B

C

 11

11

11

11

11

10

A

B

B

A

B

C

 10

11

11

10

11

11

A

B

B

A

C

D

 11

10

10

11

10

11

A

 11











Alliteráció







Alliteráció















































Alliteráció



Alliteráció