Dobos Ferenc

Nappal a börtönben

A kolozsvári katonai börtönben

Először napokat számoltunk.
Azután hetek következtek.
Már félév lett a hónapokból,
- De mi lesz, ha majd évek lesznek?

Ha évek múlva jösz, szabadság,
Lelkünket már meg sem találod.
Hisz minden nappal eltemetünk
Lelkünkből egy-egy reményt, álmot.

S testünkből is csak egy roncs lesz az,
Mit meghagynak a múló évek.
- De ha így megy ez a leromlás,
Tudom, hogy egy évig sem élek -

Jobb is lesz az, mint roncsolt testtel
Csak vegetálni lélek nélkül.
- Az elmúlás gondolatával
Az ember itt hamar megbékül.