Szerző

Sántha Károly

evangélikus lelkész, költő és egyházi író

1840. október 22. — 1928. szeptember 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 180 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2021. október 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Sántha Károly

Margit esküvőjén

I.

Kertedben a virágok
Kis fejőket lehajtják,
S halk, titkos hangon mindcsak
A nevedet sóhajtják.

Mely már kinyílott félig,
Kelyhök' bezárják újra,
Szomorúan tekintgetnek
Menyasszonykoszorudra.

Most kezdtek csak bimbózni,
S hervadtan epedeznek,
Szép szemüket lecsukják,
S könyeket permeteznek.

Itt bujkál a tavasz már,
Tapsolnak a faágak,
Kék szeme mosolyog már
A kedves ibolyának.

Te távozol s elbúvik
A kikelet, e tündér.
Az ibolyák keresnek:
Testvérünk, hova tűntél!

II.

Fehér liliom te,
Viruló virágszál:
A szemem harmatja
Kicsordul s reád száll -
Viruló virágszál.

Kedves kis leányom,
Koszorús menyasszony,
Fejedre az ég is
Áldást harmatozzon -
Koszorús menyasszony.

Mint fehér galamb állsz
A szent oltár mellett,
S imámba foglallak,
Szívemhez ölellek
A szent oltár mellett.

Lelkemből lelkedzett
Leányom, légy áldott;
Szerelem fájáról
Szedd a boldogságot -
Leányom, légy áldott!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom