Szerző

Sántha Károly

evangélikus lelkész, költő és egyházi író

1840. október 22. — 1928. szeptember 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 163 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2021. október 27.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Sántha Károly

Itthon

Vásznát teregetve hol Nausika játszik,
A mosolygó mennybolt hol messzire látszik.
Égiek álmától hol balzsamos a lég:
Ott élni, oh Hellász, öleden ohajtnék!

Őszfürtü Hómért ott, örök-ifjat dalra,
Szelíden megkérném: nekem egyet dallna,
S míg zengene édest a dalok királya,
Szivem átifjodnék, hallgatva reája.

Színék szerelemből tiszta izü mézet,
Lelkem' lebüvölné bűbájos igézet,
S pillámra lopódzva fél-szender a daltul,
Szárnyán tova szállnék, a csillagokon tul.

Hol ősi vitéz nép riad riadóra,
S ég arcza a harczra, ha üt a nagy óra,
Hol szent a szabadság s szent, hírneved, óh hon:
Ott volna nekem csak, ott, drága az otthon

Némulj, te sóvár szív, mert megver az isten:
Nem gyönyör-e élned még búval is itten?
Áldjad a teremtőt s légy büszke reája,
Hogy honod ez a föld: magyarok hazája!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom