A nap lement. Borong az alkony,
U - U - U - U - -
Fáradt fejem már-már lehajtom
- - U - - - U - -
Pihentető álomra csendesen.
U - U - - - U - U -
S miként a nap hányó sugára
U - U - - - U - U
Visszasüt még egyszer a tájra:
- U - - - U U - U
A múltba mélyed bágyadó szemem.
U - U - - - U - U U
Munkáltam, szenvedtem, szerettem,
- - - - - - U - U
Úgy suhant el időm felettem,
- U - U U - U - -
Mint egy szép tavaszi s szép nyári nap.
- - - U U - - - U -
Bár utamon megannyi lépten
- U U - U - U - U
Ezer szúró tövisre léptem:
U - - - U - U - U
Örülök egy-két szál rózsáinak.
U U U - - - - -U U
Minden keserűt elfelejtek,
- - U U - - U - -
Bú-baj miatt könnyet nem ejtek,
- - U- - - U - -
Sokat veszíték bár, — nyertem sokat:
U - U - - - - - U -
Ki rám az égből néz le áldón,
U - U - - - U - -
— Még most is érzem, most is áldom, —
- - U - - - U - -
Édesanyám te, édes csókodat.
- U U - U - - - U U
Sok bár, amit az ég reám mért,
- - U U U - U- -
Boldogság volt, hogy szép hazámért
- - - - - - U - -
Dobogott, lángolt s munkált a szivem.
U U - - - - - U U -
S kit a bölcsesség keres ittlent,
U U - - - U U - -
Meglelte a jóságos Istent
- - U U - - U - -
Szerető lelkem s gyermekded hitem.
U U - - - - - - U U
Most őszöm itt. Borong az alkony,
- - U - U - U - -
S hálaimádság kél ez ajkon,
- UU - - - U - -
Hitem megtartám s megtartott a hit.
U - - - - - - - U -
Nem rémít engem már az éjjel,
- - - - - - U - -
Mert tele hinted szép reménnyel,
- U U - - - U - U
Én Istenem Te, sírom álmait!
- - U - U - U - UU
| A
A
B
C
C
B
| 9
9
10
9
9
10
| | A
A
B
C
C
B
| 9
9
10
9
9
10
| | A
A
B
C
D
B
| 9
9
12
9
13
10
| | A
A
B
C
C
B
| 9
9
10
9
9
10
| | A
A
B
C
C
B
| 9
9
10
9
9
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|