Zichy Géza Az anya karácsonyfája című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A falu végén kis szobában
U  U U  - -   -    U - -  
Két szegény árva üldögél,
 -    U -   -  U -  U -  
Az apjuk meghalt más országban,
U  -  -   -  -    -  -   -  U  
Az anyjuk — ah, anyjuk! sem él,
U  -   -          U   -   -    U  -   
Vén zsémbes nénjök elsietve
 -    -  -   -  U  -  U-  U 
Kocsmába vagy hová szaladt,
 -   - U  -    U -   U -   
És karácsonykor, e szent este,
-   U -  -   U   U   -   -  U 
A két árva maga maradt.
U  -  -  U  U U  U -   
A hideg padkán ülnek ketten,
U  U -   -  -  -  -   -  U  
Összefogódzva görcsösen,
-   U U -   U  -   U U  
A lányka mond: ma még nem ettem!
U  -   U  -     U  -   U  -  U  
És sir szegény keservesen.
-   -    U -    U -  U U  
A kis fiúcska tenyerével
U  -   U-   U  U  U - -  
Letörli húga könnyeit,
 U -  U  - U  -   UU  
És amint győzi kis eszével:
-  U -     - U  U  U  - -   
Vigasztal, buzdít és segit.
 U -   -    -  -  -   U -   
Ne sirj, kis húgom, majd találunk
 U  -     -   - -    -    U - -  
Asztalfiában kenyeret,
-   -  U- -   U  U U  
Igaz, máskép volt az minálunk,
U -    -  -   -   -   U - -    
Mig anyánk élt és szeretett!
 U  U  -   -   -    U U -    
Szobánkban aranyos fa állott,
  U -   U  U U  -   U -  -    
S rajt mind, amit szem, száj szeret.
   -    -    U -    -     -    U -   
De várj, kis húgom, majd találok
 U  -     -   - -    -    U - -  
Még egy falatka kenyeret.
 -  -    U -  U  U  U -   
S kezd kotorázni a fiókban,
   -    U U -  U U  U-  -   
De kenyeret csak nem talál,
 U  U  U -    -   -   U -  
A múlt karácsonyról van ottan
U  -    U -  -   -   U  -  -  
Négy vékony piros gyertyaszál.
 -    - -    U -    -   U  -   
S szól a fiú: kimegyünk ketten
    -  U  U-   U U  -    -  U 
Anyánkhoz — sírját meglelem!
U  -   -           -  -   -  U -   
De a leányka jaj! megretten:
 U U  U-   U  -    -  -  -   
Sötét van félek, — jaj nekem!
 U -   -   - -            -   U -   
Ha nem jösz, itt maradsz magadban,
 U  -   U    -    U -     U -  -   
Szól ihletetten a fiú.
  -  -  U -  U  U  U-  
Szavában érez, szemében láng van;
  U - U  - -     U - -   -    -   
Halvány kis arcza nézd! kigyul.
 -  -    U  -   U  -     U  -   
Kezénél fogja a leánykát,
 U - -   -  U U  U-   -  
A kertbe érnek csakhamar;
U  -   U -  -    -  U U  
És ott lenyes egy fenyöfácskát,
-  -    U  U  -    U  U -   -  
A lány nem tudja: mit akar.
U  -    -   -  U   U  U U  
És tartva azt bátran előre,
-   -   U -    -  U  U - U 
Az éjnek tört most a fiú,
U  -  -   -    -   U  U- 
A kis leányka követője,
U  -   U-   U  U U - U  
Bár rettegése iszonyú;
 -   -  U - U U  U  -  
Piczi kis fázó kezecskéje
 -  U  -   - -  U -   - U 
Négy piros gyertyaszálat tart,
 -    U -    -   U  - -   -   
Oh, mily sötét karácsony éje!
-    -    U -   U -  U   - U 
A jeges szél mint bug, sóhajt.
U  U -    -   -    -    - -    
Befújt utak halálos tája —
 U -   U -   U - -   - -         
Kavargó hó-örvény rohan,
 U -  -  - -  -    U U  
Árkok, gödrök csalóka szája,
-  -    -  -    U - U   - U  
Melyek, ha nyílnak, végök van.
 U  -    U   -  -    - -   U  
A tél dermesztő fehér leple,
U  -   -  -   -  U -   -  U  
Mely lefog kábít, eltemet,
 -    U -   - -   -  U U  
És ott e két kis árva lepke
-  -   U  -   U  -  U  -  U
A temetőbe csak siet.
U  U U - U   -   UU  
És kint az anya sirhalmára
-   -   U  U  U  -  -  - U
A hóba dugják a fenyűt,
U  - U  -  -  U  U  -   
Négy kis gyertyácskát kötnek rája
 -    -    -   -   -   -  -   - U 
— A zúgó fergeteg elült. —
        U  - -  -  U U  U -           
A hideg hóra hajtnak térdet,
U  U -   - U  -   -   -  -   
S könnyek között elrebegik:
   -   -   U -   -  U U -   
Kis karácsonyfát hoztunk néked,
 -   U -  -   -   -  -    - U  
Anyánk, éheznek gyermekid!
U  -    - -  -    -  U U  
A négy kis vékony gyertya szála
U  -    -   - -     -   U   - U 
Búsan pislog a temetőn,
 - -   -  U  U  U U -   
S az árvákat ott megtalálja
  U  -  - U  -    -  U -  U
A pap, a ki misére jön.
U  U   U  U  U - U  U   
"Oh! jertek hozzám kedves árvák,
 -    -  -   -  -   -  U  -  -   
Majd gondotokat viselem;
 -    -  U U -   U U -   
Jó anyátok szemei zárvák,
 - U  - -    U UU  -  -   
De meglátta ezt istenem."
 U  -  -  U -   -  U U   
És im tavaszra csodát látnak
-  -   U -   U   U -   -  -  
Midőn a hó elolvadott,
 U -  U  - U -  U -    
Nagy hire lett a fenyüfának,
 -    U U  -   U  U  U - -   
Mely ott állt — s gyökeret fogott.
 U   -   -                U U -   U -   
A

B

A

B

C

D

C

D

C

E

C

C

F

G

F

G

H

C

H

C

I

C

I

C

J

K

J

K

C

C

C

C

D

L

A

L

M

D

M

D

E

L

E

N

F

D

F

J

O

J

A

P

C

C

C

Q

A

R

A

O

F

G

F

G

A

S

A

S

M

C

M

C

A

T

A

T

 9

8

9

10

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

10

9

10

9

8

10

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

11

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

12

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

8

9

10







Alliteráció













Alliteráció

Alliteráció



















Alliteráció













































































Alliteráció

Alliteráció

Alliteráció