Madách Imre

Csere

Jár a pásztor andalogva,
Jár danolva érzetét;
Mig rebegve visszazengi
A vadon bús énekét.

S jő a tévedett juhocska,
És ijedve meg-megáll;
Lejtve jő nyomába Lenke
Széttekint, de nem talál.

"Jaj legény! mi bú talála
Szép juhom ma elveszett.
Add meg őt, ha föltalálod,
Ég fizesse tettedet!"

"Itt juhod, vegyed leányka,
És jutalmat ád az ég?
Lenke! Lenke! nékem az csak
Kék szemed sugárin ég.

Ám de veszté érzeményem
Is, Leányka! csendemet,
És cserélni egyet egyre
Kell, juhodra - szívedet."