Sziklaszálas, napbarnított apám
- U - - - - - - U -
az eke érdes szarvát fogva
U U U - - - - - U
öregedett meg
U U U - U
Anyám, liliomlelkü édesanyám
U - U U- - U - U U -
sarlóval kezében érte meg
- - - U - U - U U
az ötvenedik évet.
U - U U U - -
Talán hű hitvesénél is jobban
U - - - U - - - - -
szerette a Nyikómenti rétet:
U - U U U - - U - U
a szántók enyhe, hímes hajlatát.
U - - - U - - - U -
És ma
- U
verejtékes, hosszú esztendők után
U - - - - - - - - U -
a két galambősz, görnyedt öreg
U - U - - - - U U
a kert szögéből elborultan,
U - U - - - U - -
sirva nézi:
- U - U
a szent, féltett búzaföldek
U - - - - U - -
másnak ontják a kévét, az életet...
- U - - U - - U - U U
Uram, segíts!
U - U -
Hallod-e: a morzsálódó ősi rög
- U U U - - - - - U -
vesztét érezve sikolt élesen!
- - - - U U - - U U
Uram, segíts!
U - U -
Segíts, mert választott földeden
U - - - - - - U -
maholnap minden semmivé lesz,
U - - - - - U - U
- maholnap minden elenyész...
U - - - U U U -
| 10
9
5
11
9
7
10
10
10
2
11
9
9
4
8
11
4
11
10
4
9
9
8
|
Alliteráció
|