Beszélt a nagy püspök: - aranyos paláston U - U - - U U U - U - - Pirulva törött meg déli nap sugára, - U - U U - - - U - U - U Hogy aki szenvedett, könnyet az ne lásson, U U U - U - - U - U - U Irgalmat találjon az özvegy, az árva; - - - U - U U - U U - U Hogy szent a szeretet, a szívnek virága, - - U U U U U - - U - U Hogy a szeretetben a szegény is gazdag; U U U U - U U U - - - U Az Űr mellé jutnak majd a mennyországba, U - - - - - - U - - - U Akik könyörülnek, akik irgalmaznak. U - U U - U U U - - - U Beszélt a nagy püspök. Palástja szegélyét U - U - - - U - U U - - Csókolja a hívők imádságos serge. - - U U - - U - - - - U Templom ajtajában koldus-nyomorék nép - U - U - - - - U U - - Fillérért könyörög, bízva, reménykedve. - - - U U - - U U - - U Mankós, öreg koldus nem nézi, mit löknek - - U - - - - - U - - - Rongyos kalapjába - fillért, vagy ezüstöt - - - U - - U - - U U - - Könnyes szemmel mondja csak a kijövőknek: - - - - - U U U U U - U Ugye szépen beszélt a fiam - a püspök!... U U - - U - U UU U - U
| A
B
A
B
B
C
B
C
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| | | |
|
|