Változik még a világ s természet?
- U - - U U - - - U
Ezután már nem mondhatja senki,
U U - - - - - U - U
Hogy keleten jő fel a nap mindig
- U U - - U U - - -
S elfáradván nyugoton pihen ki.
- - - - U U - U - U
Ragyogó nap vagy te szent szabadság!
U U - - - U - U - -
De nyugotról jő felénk sugárod,
U U - - - U - U - -
S akkor lészen estéd, ha keletnek
- - - U - - U U - -
Rabhazáit bús arczczal bejárod.
- U -- - - - U - U
Ne menj oda! elvakitja őket
U - U U - U - U - U
A rabokat fényes ragyogásod,
U U U - - - U U - -
Hoszszu légyen, ha közünkbe értél,
- U - - U U - U - -
Delelésed, nálunk mulatásod.
U U - - - - U U - U
Oh ha volna Józsue közöttünk,
- U - U - UU U - -
Megállitna tégedet az égen;
U - - U - U U U - -
Hogy minálunk örök ragyogásod,
- U - - U - U U - -
Véghetetlen delelésed légyen.
- U - - U U - - - U
| A
B
C
B
| 10
10
10
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
10
10
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
10
10
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
10
10
10
| ^ Félrím
| | |
|
|