Bátyám, ki bortól mámoros éneket - - U - - - U U - U - Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát, - - U - U - U U - U - Csitítsd el Anna-kérő szíved U - U - U - - - - S öntsd az erőd a reménytelenbe. - U U - U U - U - U Hangod legyen az őszi vihar sötét - - U U U - U U - U - Zúgása, melyben tompa a jajgatás, - - U - - - U U - U - De a harangszó messze hangzik U U U - - - U - - S tornya fehérlik az éjszakában, - U U - U U - U - U Ha sujt a villám s retten a gyönge szív. U - U - - - U U - U - És ösztökéld a tétova honfiút: - - U - U - U U - U- Üzend, hogy nincsen Isten, Ember, U - - - U - U - - Csak magyarok letiport hazája. - U U - U U - U - U És hogyha kell, ó, csak könyörögj nekik, - - U - - - U U - U - Hogy dolgozó nép karja erős marad - - U - - - U U - U U És vagdald föl meleg nagy szíved - - - - U - - - - S oszd ki közöttük az éheseknek. - U U - U U - U - U Csak így lehet célt érni magyarral el, U - U - - - U U - U - Szidj, kérj, dörögj és hozd a reményt nekünk, - - U - - - U U - U - Mert hogyha nem remél a költő, - - U - U - U - - Más ki remélne az új hazában. - U U - U U - U - U
| A
B
C
A
| 11
11
9
10
| | A
B
C
D
| 11
11
9
10
| | A
B
C
D
| 11
11
9
10
| | A
B
C
D
| 11
11
9
10
| | A
B
C
D
| 11
11
9
10
| | | |
|
|