Szerző

Tábori Piroska

költő, ifjúsági író, műfordító és szerkesztő

1892. november 20. — 1947. május 2.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 317 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. december 1.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Tábori Piroska

Életút

Útnak látszik, de szörnyű árok.
Feneke nincs, rajta ködátok.
A két partján emberi árnyak,
Egymásra soha nem találnak.
Csupa férfi az egyik parton,
A másikon meg csupa asszony.
Mi néha megtöri a csendet,
Egymás hangjára felfigyelnek,
Mennek, sietnek, hídra várnak!
De hídja nincsen a magánynak...
Egy ritmusra léphet a lábuk,
Egy az örömük, álmuk, vágyuk,
Dobhatnak egymásnak virágot,
Szőhetnek együtt színes álmot,
Szerethetnék és gyűlölhetnek,
Tövist szórhatnak, magot vetnek,
Csak híd az, mit hasztalan vágynak,
Mert hídja nincsen a magánynak...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom