Oly távoliak minden dolgok.
- - U U- - - - -
Szivemben és szivem körül
U - U - U - U -
Csak békét s bölcs türelmet hordok.
- - - - U - - - U
Hogy elcsitul, lám, minden vágyás.
U - U - - - - - -
És minden sóhajt csönd nyel el:
- - - - - - U -
Halálos csönd: semmitse-bánás.
U - - - - - U - -
Oly távoliak minden dolgok.
- - U U- - - - -
S a gyermeken, ki tegnap voltam
U - U - U - - - -
Ma már fölényesen mosolygok.
U - U - U - U - U
Én surrantam ki a perronra?
- - - - U U - - U
Én utaztam minden vonattal
- U - - - - U - -
Pestre, Párisba és Londonba?
- U - - U - - - U
Én vártam kint a kék mezőben,
- - - - U - U - -
Hogy rámtekint a meseszép nő,
- - U - U U U - -
Aki bent ül az étkezőben?
U U - U U - U - U
Én sírtam, hogy nem nézett vissza?
- - - - - - - - U
Finom fejét oly rég nem láttam.
U - U - - - - - -
Pálmás nyarával várta Nizza.
- - U - - - U - U
Ó hogy álltam, vártam hiában.
- U - - - - U- -
Szivem, mint lámpását az őr,
U - - - - - U -
Vonat elé messze lóbáltam.
U U U - - U - - U
Oly távoliak most e dolgok.
- - U U- - U - -
Szivemen, a véres lámpáson,
U U U U - - - - -
Most gyászfekete ernyőt hordok.
- - U U U - - - U
Ajkam és szemeim lezártam.
- U - U U- U - -
Szépség vonata fut az éjben -
- - U U U U U - -
S halott az őr a bakterházban.
U - U - U - - - U
| A
B
A
| 9
8
9
| | A
B
A
| 9
8
9
| | A
B
A
| 9
9
9
| | A
B
A
| 9
9
9
| | A
B
A
| 9
9
9
| | A
B
A
| 9
9
9
| | A
B
A
| 9
8
9
| | A
B
A
| 9
9
9
| | A
B
A
| 9
9
9
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|