Szerző
Ignotus Hugó

Ignotus Hugó

magyar költő, író és újságíró

1869. november 17 — 1949. augusztus 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 190 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. október 11.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Ignotus Hugó

Erdőben

Nincs: vége és többé soha -
Mint sziklakőre a moha:
Szívedre, bár kövitsd és hűtsék,
Halkan kiül a gyönyörűség.

Megyünk és mögöttünk marad
A biztos és a nem szabad -
Sírj és nevess és jer velem,
Ó hajléktalan szerelem!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom