Szerző
Kemény Simon

Kemény Simon

költő, író, újságíró és szerkesztő

1882. augusztus 19. — 1945. január 27.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 150 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. szeptember 26.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kemény Simon

Az özvegy

Két fényes pej ló húzza az ekét,
Fakó tarló sötét bele kifordul;
Az őszi nap ezüstszin selymet ont
Oly fakó-kék és lágy a horizont
A nap tünődve épp lejtőre fordul.

Távol hegyek még daltól hangosak
Beteg párákból fátylat sző az alkony -
A sok szőllőprés vörös mustot ont;
Úgy vérzik el a nyár, a vén bolond,
Mint egy megölt, hatalmas szőke asszony.

Már jő a dér és érik a kökény,
a kopasz fákon varjak feketélnek;...
Mint jégeső: hull szememből a könny,
Elhagyott szép hitvesem: a közöny,
Jaj végem van, megint élek, remélek.

Nyugat, 1908 / 18. szám

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom