Reményik Sándor A pécsi minaret című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Égbeszökő karcsú kő-derekát
-  U  U -  -   -  -  U U - 
Ölelték véreskarú századok,
U -  -   - -  U -   - U U  
Ernyedten engedték el azután
-   -  U  -  -  -  U  U U -  
S félve: dörgő robajjal dőlni fog.
   -  U   -  -  U -  -   -  U  U   

  
De nem dőlt, megállt csorbítatlanul,
 U  -   -     U -      -  - -  U -   
Csak árván maradt a török torony,
  U  -  -   U -   U  U -   U -    
Mint dagály után üres csigaház
 -    U -   U -  U -    U U - 
A tengerlátogatta homokon.
U  -  -  - U -  U  U U U   

 
Úgy rémlik, engesztelő oszlop ez
-    -  U   -  -   U - -   U  -  
Két testvérgyilkos sírhalma felett:
 -   -   -   -  -   -  -  U  U -     
Szembejöttek a sors sikátorán,
  -  U -  U  U  -    U - U -   
S vívtak, míg mind a kettő elesett.
   -  -    -   -   U  -  - U U -    

  
Körülöttük népek bozótja nőtt,
 U U -  -   - -   U -  U  -   
Azt öntözgette ez a balga vér,
-   -  -  -  U U  U  -  U  -  
A késő bánat árva oszlopán
U  - -  - U  -  U -   U -  
Kereszt és félhold immár összefér.
 U -    -   -  -   -  -  -   U -   

 
Isten, Allah egyformán büntetett:
-  U   -  U  -   -  -   -  U -     
Meghalt Mátyás és meghalt Szolimán...
 -  -    -  -  -   -  -     U U -     
Mereng, mereng a méla minaret
 U -     U -   U  - U  U U U 
A pécsi kórház csöndes udvarán.
U  -  U  -  -    -  U  -  U -  
 10

10

10

10



10

10

10

10



10

10

10

10



10

10

10

10



10

10

10

10



Alliteráció



Alliteráció



















Alliteráció

















Alliteráció

Alliteráció