Mikor a szemünket könnyek borítják,
U U U U - - - - U - -
Torkunkat vaskezek összeszorítják,
- - - - U U - U U - -
Szánk széle kínosan megremeg,
- - U - U - - U U
Azt mondjuk: sírunk, mi emberek.
- - - - - U - U U
S az arcunkon gyöngycseppek futnak,
U - - - - - - - U
Én nem tudom, hogy hová jutnak,
- - U - - U - - -
De mind ég, fojtogat és fáj,
U - - - U U - -
S a lelkünkön barázdát váj.
U - - - U - - -
E könnyek, melyek fel-feltörnek,
U - - U - - - - U
Úgy kínoznak és elgyötörnek,
- - - U - - U - U
A mosolyunkat megtapossák,
U U U - - - U - -
De lelkünket tisztára mossák.
U - - - - - U - -
| A
A
B
B
| 11
11
9
9
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|