Zúg a vásár népe, mint kasban a méhek,
- U - - - U - - U U - U
Itt hangos alku foly, ott csereberélnek,
- - U - U U - U U U - -
Vígan múlat, a kit múlatni vitt szomja,
- - - U U - - - U - - U
Halálosan teli a sok laczikonyha.
U - U - U U U - - U - U
Im, azonban egyszer, hol legtöbb sátor van,
U U - U - - - - - - - -
Vad lárma üvölt fel egyik sikátorban:
- - U U - U U - U - - U
"Tolvaj! Meg kell fogni! Elébe, elébe!
- - - - - U U - U U - U
Egy vég pántlikámat belopta zsebébe!"
- - - U - - U - U U - U
Azzal egy legénynek az egész kúfár had
- U - U - U U U - - - -
Nagy sátorrudakkal gyorsan neki támad,
- - - U - - - - U U - -
Verik agyba-főbe, könyörtelen kedvvel:
U U - U - U U - U - - U
"Ha nincs pénzed, ne jöjj vásárba, gaz ember!"
U - - - U - - - U U - U
Csak jajgat a legény, elhagyva magára,
- - U U U - - - U U - U
Nincs egy lélek, a ki védelmére szállna;
- - - U U U - - - U - U
Kedves pajtásai, czifra szeretője
- - - - U- - U U U - U
Egy pillanatra mind eltűntek mellőle,
- - U - U - - - - - - U
Ki erre, ki arra, elhúzódtak félre:
U - U U - U - - - - - U
Nehogy az üldözött védelmöket kérje,
U U U - U - - - U - - U
Mert elsűlyednének a nagy szégyen miatt,
- - - - - U U - - - U-
Azzal a tolvajjal hogy egy falusiak!
- U U - - - U - U U UU
De mikor legbőszebb lett a zenebona,
U U - - - - - U U U U U
Hirtelen egy öreg asszony terem oda;
- U U U U U - - U U U U
Hallja, hogy mi történt és legott serényen
- U - U - - - U - U - U
Áttöri magát a bámészkodó népen,
- U U U - U - - U - - U
És durva szitoktól, szégyentől nem félve,
- - U U - - - - - - - U
Védelmezve borul a legény keblére,
- - - U U U U U - - - U
Egész szive ott sír feddő szavaiban:
U - U U - - - - U UU U
"Jaj, mit cselekedtél, fiam, édes fiam!"
- - U U - - UU - - UU
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
|
|