Láttam, megindult a tavasz, illatos - - U - - U U U - U - Szellő kerengett zöldesedő nyomán, - - U - - - U U - U - Reszketve megnyiltak virági - - U - - - U - U Harmatosan, s ragyogó kebellel. - U U - U U - U - U Láttam; de téged, hajnali gyenge kép, - - U - - - U U - U - Nem láthatott még andalodó szemem, - - U - - - U U - U - Már szinte fonnyad fű, virág, lomb, - - U - - - U - - S mégsem akarsz szemeimbe tünni. - U U - U U- U - U Jer, visszatér a könnyü tavasz veled, - - U - U - U U - U - Mosolygj, fölélnek holt növevényei: U - U - - - U U - UU Jer, elterűlnek lábaidnál U - U - - - U- - A füvek és remegő virágok. U U U - U U - U - U Vagy tengeren túl menjek-e érted el? - - U - - - U U - U - Tüzet vető hegy fekszik-e őrödűl? U - U - - - U U - U - Hová veszél? Vérrel halállal U - U - - - U - - Menjek-e zárt utadat kitárni? - U U - U U - U - U Lankadj merész szív. Vissza nem adja őt - - U - - - U U - U - Véred, halálod. Tengerek és hegyek - - U - - - U U - U U Utját nem állják kedvesednek: - - U - - - U - U Ő maga fut s kikerűl szemével. - U U - U U - U - U Oh, mért csalál szép képzelet engemet? - - U - - - U U - U U Ifjú eszemben mért okozál zavart? - - U - - - U U - U - Most eltemetsz itt, s végszavammal - - U - - - U - U Elhagyod a szeleket röpűlni. - U U U U U - U - U Majd egykoron tán pusztai halmomon - - U - - - UU - U - Megáll az ifjú sajnosan, és borúlt U - U - - - U U - U - Szemét lesütvén rólam ekkép U - U - - - U - - Emlekezik keserű szavakkal: - U U - U U - U - U "Boldogtalan! mit vára setét eszed, - - U - - - U U - U U Az égi szellőt mért öleléd vakul? U - U - - - U U - U - Nem égi vagy, lám most is a jó U - U - - - U U - Föld takar el, nem egek határa. - U U - U U - U - U Öleld meg, amit juttat az alkalom... U - U U - - U U - U - De már örökké elnyugovál, s tudom, U - U - - - U U - U - Nem is kivánsz fölkelni többé. U - U - - - U - - Bú, nem öröm neked itten élni." - U U - U U - U - U Így szól s továbbmegy. Rajtam azonban a - - U - - - U U - U U Hantok tövissel telve vadúlnak el, - - U - - - U U - U U És nem lesz, aki szánakodván - - U U U - U - - Rózsafüzért tegyen a tövisre. - U U - U U U U - U
| 11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
11
11
9
10
|
|