Berde Mária Irgalom című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Ki soká nem borul emberi vállra,
 U  U -  -   U U  -  U U  -   U 
Ahhoz a fák egyszer közelhajolnak.
-  U  U  -  -    -   U -  U -  -   
Ki soká nem figyel emberi szájra,
 U  U -  -   U  U  -  U U   -  U 
Ahhoz egyszer a falevelek szólnak.
-  U  -    U  U  U U U -    -  -   
Ki soká nem örvend az emberekkel,
 U  U -  U  -  -   U  -  U -  U  
Egyszer a kertben, harmatkora reggel
-    U  U  -   -    -  -  U U  -  -  
Megérti, mit csíznek a csíz üzenget,
 U -  U   -    -  U  U   -  U -  -   
S mit a szél ujja az ágon kipenget.
   U  U   -  -  U U  - -   U -  U   

  
Ki soká nem olvas emberi könyvet,
 U  U -  U  -  U  -  U U  -   U  
Az megtanulja, mit a felhők írnak.
-   -  U -  U   U  U  -  -  -  -   
Ki soká nem lát egy emberi könnyet,
 U  U -  -   -  U   -  U U  -   U  
Azért az esők patakokat sírnak.
U -   U  U -   U U U -   -  -   
Ki földi csókot immár sose kóstol,
 U  -  U   - U  -  -   U U  -  U  
Arra az ég lehajlik csillagostól,
-  U U  -   U -  -    -  U -  -   
S megérzi egyszer, hogy az Isten szája
   U -  U -    -    U   U  -  -    - U 
Csókol a napban le reája.
  - U  U  -  -   U  U- U 
A

B

A

B

C

C

C

C

 11

11

11

11

11

11

11

11

A

B

A

B

C

C

D

D

 11

11

11

11

11

11

11

9