Mozdulat- és hang nélkül élnek;
- U U - - - U - U
A cseresznyefa csókját hintik
U U - U U - - - U
A kósza szélnek.
U - U - U
Komolyan ülnek fent az ágon
U U U - - - U - U
És még sincs náluk szebb mosolygás
- - - - - - U - -
A nagyvilágon.
U - U - U
Bronzszínűek, hamvason zöldek,
- - -- - U - - -
Mintha Isten festette volna,
- U - - - - U - U
Ügy tündökölnek.
- - U - U
Körülöttük a csend a ráma;
U U - U U - U - U
Bennük lakik a Tavasztündér
- - U U U U - - -
Illatos álma.
- U U - U
Életparazsat rejtegetnek,
- - U U - - U - -
S velük együtt, rügyeznek titkon
U U U - U - - - U
Az új május, új csókok, álmok:
U - - U - - U - U
Az új szerelmek.
U - U - U
| A
B
A
| 9
9
5
| | A
B
A
| 9
9
5
| | A
B
A
| 9
9
5
| | A
B
A
| 9
9
5
| | A
B
C
A
| 9
9
9
5
| | | |
|
Alliteráció
|