Tábori Piroska A százegyedik szoba című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Ócska szobában vak tükör a polcon,
-   U   U - -   -   U U  U  -  -   
Kopott homály, rég csukott ablakok.
 U -    U -     -    U -   -  U -   
De néha meglebben a függöny szárnya,
 U  - U  -  -  U  U  -  -     -   U  
Betör egy régi, tüzes nyár sugara,
 U U  -    - U   U -    -   U U U  
Messzi fényt isznak a tükörlapok.
 -   U  -    -   U  U  U -  U U   

  
Forró szél zúg a holt szobán keresztül,
 -  -   -   -  U  -     U -   U -   -   
Kábít rég-hervadt rózsák illata,
 - -   -   -  -    -  -  -  U U  
Törött hegedű pattant húrja rezdül,
 U -    U U -  -  -    -  U  -  -   
Míg tűnik a fény, a szobára csend ül
 -   - U  U  -    U   U - U   -   -  
S mindent belep hétköznapok pora.
   -  -    U -   -  -  U -   U U 
 11

10

11

11

10



11

10

11

11

10

















Alliteráció