Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed' képzeli,
Dobog akkor, 's kis gunyhója'
Falát frisebben koczolja.
Távol létedet édesem!
Képzeléssel felkeresem -
Legyetek itt tanuk - ah sok
Könyben úszó sohajtások!
Csak rózsás hóval megtömött
Kebledben lelek örömöt,
Lelkemet angyali diszed
Által bámulásba viszed.
Orczád szivem' bálványa, 's a'
Melyednek lejtős havasa;
'S ez, téged' fehér mont-liszttel
Behintett mely! holtíg tisztel;
Mert a' te két halmod közé
Bujt mikor Vénus üldözé:
Csókokat gördít hát rátok
Szent patyolatú fuvátok!
Kóstolta Júnó' tejét a'
Nyájas szerelmű poéta,
'S tudja, hogy milyek a' régi
Elyseum' édességi:
Mert ő ezen szűz Diána'
Orczájának oltárán, a'
Rózsás lobbok' lángja közé,
Könyes csókjait öntözé.
1800. május
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!