Havas Gyula Vándordal című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Fülembe sír a szél szava,
 U -  U  -  U   -    U U 
utamra húll a tél hava.
U -  U  -   U  -   U U  

 
És nem derít borút a nap,
-   -   U -   U -  U  -   
be nem ragyogja útamat.
 U  -   U  -  U - U U   

  
De mámorít az alkonyat
 U  - U -  U  -  U  -  
keresni messzi partokat.
 U -  U  -   U  -  U U   

  
Megyek magamban álmatag,
 U  -   U -  U  -  U U  
irígylem én a szárnyakat.
U -   U  -  U   -   U U   

  
Nagy ég, repűlni volna jó
 U   -    U -  U  -  U  -
a végtelenbe, hol hajó?
U  -  U -  U   -   U -  

 
Egy csillag édesen kigyúl
-     -  U  - U -   U  - 
és áradozva zengi túl
-  - U -  U  -  U  -  

 
a fény a messzi éjeket,
U  -   U  -   U - U U  
a perc a hosszu éveket.
U  -   U  -   U - U U   

 
Oly szédítő a végtelen,
-     - - - U  -  U -   
ha jő a messzi ég velem
 U  - U  -   U -   U U  

  
s mit égre fest a régi vágy,
   U  -  U  -   U  - U  -   
oly messze még a délibáb!
-    -   U  -  U  - U -  
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
Alliteráció

















Alliteráció







Alliteráció