A mélyben néma, hallgató világok,
U - - - U - U - U - U
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
U - U - U - - - U- -
de nem felelhet senki rá a távol,
U - U - - - U - U - U
a háborúba ájult Szerbiából
U - U - U - - - U- -
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
U - U - - - U - U - -
s szivemben nappal ujra megtalálom,
U - - - U - U - U - -
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
- - U - - - U - U - -
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
- - U - - - U - U - -
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
U - - - U - U - U - -
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
U - - - - - - - U - -
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
- - U - - - - - U - -
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
U - U - - - U - U - -
most bujdokolsz a tájban és szememre
- - U - U - U - U - U
belülről lebbensz, így vetít az elme;
U - - - - - U - U - U
valóság voltál, álom lettél ujra,
U - - - - - - - - - U
kamaszkorom kútjába visszahullva
U - U - - - U - U - U
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
- - U - - - - - U - U
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
U - U - - - - - U - U
a hitvesem leszel, - remélem ujra
U - U - U - U - U - U
s az éber lét útjára visszahullva
U - - - - - U - U - U
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
U - U - - - U - U - -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
- - U - - - - - U - -
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
- - U U U - U - U - -
A csókjainkról élesebb az emlék;
U - U- - - U - U - -
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
U - - - - - U - U - -
bombázórajok húznak el felettem;
- - - U - - U - U - -
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
U - - - U - U - U - -
de elborult s a bombák fönt a gépben
U - U - U - - - U - -
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
U - U - U - U - U - -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
U - U - - - U - U - -
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
- - - - U - U - - - -
megjártam érted én a lélek hosszát,
- - U - U - U - - - -
s országok útjait; bíbor parázson,
- - U - U- - - U - -
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
U - U U - - - - U - -
majd át magam, de mégis visszatérek;
- - U - U - - - U - -
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
U - - - U - - - U - -
s a folytonos veszélyben, bajban élő
U - U - U - - - U - -
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
- - U- - - U - U - -
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
U - U - - - - - - - -
a 2 x 2 józansága hull rám.
- - - - U - -
| A
A
A
A
A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
F
F
E
E
F
F
A
A
G
G
E
E
H
H
H
H
C
C
A
A
H
H
I
I
J
J
| 11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
7
| | | |
|
Alliteráció
|