Ébred a föld — nagy börtönablakán
- U U - - - U - U -
Beárad már a hajnali fény...
U- - - U - U U -
Testetlen árnyak futnak szaporán,
- - U - - - - U U -
Nesztelenül az avar tetején.
- U U U U U - U U -
Ki látja meg őket? Ott futamodnak,
U - U U - U - U U - -
Mint a megriadt patkánysereg —
- U - U- - - U -
Börtöne nyílik az élő-halottnak.
- U U - U U - - U - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
Ujjong az élet, fű-fa feléled,
- - U - - - U U - -
Dalt fütyörészget a madárfiók;
- U U - U U U - U-
Égnek a rózsák, a százszor is szépek,
- U U - - U - U - - U
Ott reszket rajtuk a hajnali csók.
- - - - U U - U U -
Nem riad hang, mely méla, kesergő,
- U- - - - U U - -
Nászt ül az élet a mindenség felett —
- U U - U U - - - U -
Sejtelmesen zug az erdő, az erdő.
- - U - U U - - U - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
Nem kérdem én, hogy máskor is gyult-é
- - U - - - U - - -
Ez a vérpiros hajnali fény?
U U - U - - U U -
A mi a múlté, legyen a múlté,
U U U - - U U U - -
Most csak a máról énekelek én
- U U - - - U U U -
Nem nézek én most messzire, távol;
- - U - - - U U - U
Elvirult bárha sok kikelet —
- U - - U - U U -
Dalt énekelek a máról, a máról...
- - U U U U - - U - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
Vajjon oh, május, végre tehozzád
- U - - - - U U - -
Fölemelkedik az emberiség?
U U - U U U - U U -
Megérti, miért égnek a rózsák?
U - U U- - U U - -
Megérti, miért fénylik az ég?
U - U U- - U U -
Megérti-e, hogy napvirradattal
U - U U - - - U - U
Uj élet rebben szárnyra veled?
U - - - - - U U -
Régen sóvárgott májusi hajnal,
- - - - - - U U - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
Talán te vagy az, a melyre várnak
U - U U U U - U - U
Ezredek óta százezerek?
- U U - U - U U U
A melytől messze futnak az árnyak,
U - - - U - U U - -
Mint a megriadt patkánysereg...
- U - U- - - U -
Mikor a népek börtönén keresztül
U U U - - - U - U - U
Átragyog majd a szép kikelet
- U - - U - U U -
S támadó napnak bíbora rezdül —
- U - - - - U U - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
Eljössz te egyszer hogyha ma késel —
- - U - - - U U - -
Fölébred majd az élő-halott;
U - - - U - - U -
Szétzúzza szilaj, haragvó kezével
- - U U - U - - U - U
A testére vert lánczlakatot
U - - U - - U U -
Vérpiros hajnal lesz az a hajnal,
- U - - - U U U - -
Kigyullad tőle messze kelet —
U - - - U - U U -
Eljössz te, el még, bősz diadallal:
- - U - - - UU - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
Büszke menetben törnek a népek
- U U - - - U U - U
Uttalan uton előre mind —
- U U U U U - U -
Lángszinü rózsák, százszor is szépek
- U U - - - U - - -
Virulnak akkor ujra-megint.
U - U - U - U U -
Nem riad hang sem, méla, kesergő —
- U- - - - U U - -
Nászt ül az élet a mindenség felett;
- U U - U U - - - U -
Megindult egyszer az erdő, az erdő...
U - - - U U - - U - -
Májusi hajnal, köszöntelek!
- U U - - U - U U
| 12
9
10
10
11
11
11
9
10
10
11
10
10
13
11
9
10
9
10
10
10
11
11
9
10
10
10
9
10
9
10
9
10
9
10
9
11
9
12
9
12
9
11
9
10
11
10
9
10
11
10
9
12
11
11
9
|
Alliteráció
|