Óh katona!
- U U U
Hogyha kevélyen elvonúlsz előttem
- U U - U - U - U - U
és csattog a sárga keramit
- - U U - U U U -
döngő lépteid alatt, -
- - - UU U -
én mindig arra gondolok,
- - U - U - U -
hogy milyen szomorú
- U - U U -
kalitka a te domború melled,
U - U U U - U - - -
milyen szomorú érckalitka,
U - U U - - U - U
melynek páncéljai között
- - - - UU U -
ott röpköd tétován
- - - - U -
puha piros szived,
U U U - U U
ez a zengő madár,
U U - - U -
melyet édes jó anyád
U U - - - U -
fehér kezéből
U - U - -
egykor ezer reménnyel elbocsátott.
- U U - U - U - U - -
| 4
11
9
7
8
6
10
9
8
6
6
6
7
5
11
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|