Úgy hömpölyögnek a napok, - - U - U U U - mint a folyók hullámai, - U U - - - UU s hiába állják útjukat U- U - - - U U a városok kőházai: U - U - - - UU átsuhannak a tűzfalon, - U - U U - U U előttük nincsen semmi gát U - - - - - U - s hamuval hintik be a mély U U - - - U U - szemek merengő sugarát. U - U - - U U - Áttörik a dús orgona - U U U - - U U némán himbáló lombjait - - - - - - U- s az orgonák sötétlila U - U - U - U U virága elhalványodik... U - U - - - U - Hulláma győzedelmesen - - U - U - U - görget csontot és koponyát, - - - U - U U - ő fútta a piramisok - - U U U U U U ormára a századok porát! - - U U - U - U - Ugy hömpölyögnek a napok, - - U - U U U U ahogy a zúgó ár szalad, U U U - - - U - de engemet nem érdekel, U - U - U - U - csak a tündöklő pillanat! U U - - - - U U Itt űlök kint az udvaron - - - - U - U U és bámulom árnyékos fáit, - - U U - - - -- melyeknek lenge levelén U - - - U U U - a lüktető Nap átvilágít. U - U - U - U - -
| 8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
9
8
8
8
8
8
9
8
9
| Alliteráció
|