Reményik Sándor "Az ismeretlen Istennek" című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Nem hódításra indultunk mi el
 -   - - -  U -  -  -    U U 
A végtelenből, - csak találkozásra.
U  -  U -  -       -   U -  U -  U  
Testvér, a mi testvérségünk
 -   -   U  U  -   -  - -  
Ezért oly ritka, szép és drága.
U -   -    -  U    -  -    - U  
Nem hajtottuk a lelkünket igába.
 -   -  -  U  U  -  -  U  U - U 
Egymás lelkét prédának sose néztük,
-   -   -  -    - - -   U U  -  -   
Szemmel nem vertük, szóval nem igéztük.
  -  -   -   -  -     - -   U  U -  U   

  
Maradtunk szabadok a szeretetben.
 U -  -     U U U  U   U U -  -   
Maradtunk egyenlők a szeretetben.
 U -  -   U  -  -  U   U U -  -   
Maradtunk testvérek a szeretetben.
 U -  -    -   - U  U   U U -  U   

 
Egymás lelkében tiszteltük a törvényt.
-   -   -  - -   -   -  U  U  -  -     
S a végzetet, mint napsugárt és örvényt.
  U  -  U -    -    -  U -   -  -  -    
A törvény betűje ha összevágott:
U  -  -    U - U  U -   U - -    
Ujjongva hirdettük a rokonságot.
-  -   U  -  -  U  U  U -  - U   

  
S ha egymás lelke tájait bejárva,
   U -   -   -  U  - U-   U -  U  
Rábukkantunk egy nekünk idegen,
 - -  -  -   -    U -   U U U  
Ismeretlen istenség templomára:
-  U -  U  -  -  -   -   U - U  
Oltárát virággal szórtuk tele,
-  - -   U -  -    -  -   U U 
És szóltunk csendesen: bár nem enyém,
-    -  -     -  U -    -   U  U  -   
Szenteltessék meg mégis a neve.
  -  -  -  -   -   - U  U  U U 
A

B

C

B

B

C

C

 10

11

8

9

11

11

11

A

A

A

 11

11

11

^ Bokorrím
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

B

A

B

C

B

 11

10

11

10

10

10







































Alliteráció