A nagy egységesek,
U U - - U U
Akik életük ecsetvonalát
U U - U U U - U U -
Kegyeden biztossággal vezetik
U U - - - - - U U -
Holttetemeken át,
- U U U U -
Bizony mondom, megirígyelhetik
U - - - U U - - U U
A Te megosztott, kettős életed.
U U U - - - - - U U
A Te lelkednek kettős kertje van:
U U - - - - - - U -
Kicsiny családod - és művészeted.
U - U - U - - - U -
S mi teremtő munkádban megakaszt:
U U - - - - - U U -
Az az örökkévaló szeretet.
U U U - - U - U U U
Ó boldogságos gát, szent akadály!
- - - - - - - U U -
Isten mosolygó gyerekszemekből
- - U - - U - U - -
Rádszól: Művész, te Anya vagy, - megállj!
- - - - U U U - U -
Anya, Feleség, Testvér és Barát,
U U U U - - - - U -
Tiszta habnak megannyi tiszta gát.
- U - - U - U - U -
Ragyog a hullám, ha e gátakon
U U U - - U U - U U
Idvezült fájdalommal megtörik.
- U - - U - - - U -
Bizony mondom, a Te sokságodat
U - - U U U - - U U
Az egységesek irígyelhetik!
U - - U U U - - U U
A Te lelkednek kettős kertje van,
U U - - - - - - U -
Kétféle rózsafákat öntözöl,
- - U - U - U - U -
S mint Nikodémus Mesteréhez éjjel:
- U U - - - U - U - -
Művészeted kertjébe úgy szököl.
- - U - - - U - U -
Halkan osonsz, halkan, lábujjhegyen,
- U U - - - - - U -
Mintha meglopnál mindíg valakit, -
- U - - - - - U U -
Pedig csak imádkozol a hegyen...
U - U U - U U U U U
| A
B
C
B
C
A
| 6
10
10
6
10
10
| | A
B
C
B
D
E
F
| 10
10
10
10
10
10
10
| | A
A
B
C
D
C
| 10
10
10
10
10
10
| | A
B
C
B
D
E
D
| 10
10
11
10
10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|