Reményik Sándor A haldokló tücsök című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Még szól a tücsök, de már nem soká,
 -    -  U  U  -    U  -   -   U - 
Átadja csöndes birodalmát.
- -  U   -  -   U U -  -  
Oly nesztelenül tűnik el,
-    -   U U -   - U  -   
Mint szeptember s a hulló levelek.
 -     -  -  -    U  -  -  U U U  
A katonáit elbocsátja,
U  U U -U  -  U  -  U  
Szabadságolja tarka udvarát,
  U -  - -  U  -  U -  U -   
Haldokló nemzetének búcsút int.
 -  -  -  -  U - -   -  -  -    
Még szól a tücsök sárguló gyepen
 -    -  U  U  -   -  U -   U U 
És vérbehanyatlott bokrok tövén, -
-   -  U U  -  -    -  -   U -     
Hallgatja minden fűszál, falevél:
 -   -  U  -  -   -  -    U U -    
Csendország bánatos polgárai.
  -  -   -   - U -   -  - UU  
Még szól a tücsök, de már nem soká.
 -    -  U  U  -    U  -   -   U -  

 
Az éjek hűvösödnek,
U  - -   - U -  -   
Fénybogár se marad
 -   U -   U  U -  
Mindszentekre a temető füvében.
 -    -  -  U U  U U -  U - U  
Az országból csupán a címer,
U  -   -  -    U -  U  - -   
Csendország címere: a csillagok.
  -  -   -   - U U  U   -  U U   

 
Isten veled lantos-fejedelem!
-  -   U -   -  -   U U U -   
Dalok királya, de már vége annak,
 U -   U -  U   U  -   - U -  U  
Elmúlott tőlem a királyság,
-  - -    - U  U  U -   -   
Ki tudja, hol lel a jövő tavasz?
 U  -  U   -   U  U  U -  U U   
 10

9

8

10

9

10

10

10

10

10

10

10



7

6

11

9

10



10

11

9

10





































Alliteráció











Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom