Szerző

Gulyás Pál

költő és tanár

1899. október 27. — 1944. május 13.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 664 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. július 2.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Gulyás Pál

A művész tervei

Homály volt, mert az ég szinét
eltakarták a lombok.
Csak néha láttam fent a kék
hullámu égkorongot.
Mentem a fák alatt s a fák
szeme szívembe látott:
úgy néztek rám, mint ősapák,
jószívü óriások.
S ebben a templomi setét
csöndben, amelyet éj fed,
itt és ott sárga lámpaként
nagy sárga lombok égtek.
A lég hideg volt és a föld
alattuk kékbe játszott...
S a lelkem mély sóhajba tört:
"Mit akarnak e lángok?"

Mentem az úton csüggeteg,
járván e néma estet,
s szemeim a holt levelek
formáin révedeztek.
Olyan művészi volt a rajz,
mint ércbe vésett álom,
s a szél ezer rajzot kavart
keresztül a határon.
Itt és ott sárga lámpaként
nagy sárga lombok égtek,
temetői lámpájaként
a porladó művésznek,
akit egy gondolat a mély
homok csöndjébe vitt,
s a szél táncolva szórja szét
itthagyott terveit.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!